koporsóágyban

Íme az egyik elkészült szendvicslemez. A koporsóágy tetejét fogja képezni, a fehér gelcoat-al az ágy felé.
A bejárat két oldalán nyílik a két koporsóágy.

Ez a koporsóágy teteje, ami a kokpit felől ülőfelület, és gyengesége miatt szükségeltetik a megerősítése. Tegnap már lecsiszoltam róla minden feleslegeset.

A szendvicslemezt jó fél centi vastagon ragasztógéllel, a koporsóágy tetejét mezei gyantával bekentem, a szendvicslemezt felnyomtam a helyére a plafonra, és méretre fűrészelt lécekkel beékeltem. Ez így egyszerűen hangzik, de a koporsóágyba hanyatt fekve tenni mindezt, zavaros művelet. Mivel a ragasztógél viszonylag lassan köt, csak reggel csodálhatom meg az eredményt.

szendvics-gyár

megkezdtem a szendvicslapok legyártását. Elsőnek a kokpit ülőhelyei alá merevítésként szánt lemezek készültek el. Ehhez levéstem a régi korhadt rétegelt lemez merevítést alóla, majd flexre szerelt csiszolóval síkra csiszoltam. Ez a művelet a koporsóágy felől zajlott. Közvetlen utána fürdés és indulás az uszodába szaunázni és áztatni az üvegport a bőrömből.

Durva művelet volt...
A szendvics gyártáshoz beszereztem egy csomag legolcsóbb laminált parkettát, amit egy régi padlószőnyegre fektettem a garázsban. Bekentem formaleválasztóval, majd a sablom alapján kivágtam az 5 réteg paplant és a parafalemezt. 3 réteg laminátumra fektettem a parafa lemezt, de nem feküdte ki magát, így csempékkel és súlyokkal segítettem rajta, majd a kötést követően erre folytattam a hátralévő 2 réteget. Bevált a módszer, nagyon erős formatartó szerkezet lett az eredmény. Holnap tervezem beragasztani az ülőhelyek alá.

hajtómű II.

Megkezdtem a hajtóműház átszabását az új fazonra: elsőre lefűrészeltem róla minden feleslegeset...
A közeli MÉH telepen beszereztem egy 5mm vastag aluminium lemezt, amelyből kifűrészeltem azt a két fél "szárnyat", amely a hajófenék formájának lenyomata, s amelyen keresztül lesz felcsavarozva kívülről a hajófenékre.

Az aluminium hegesztését inkább szakemberre bízom, az ünnepek után tervezem elvinni a kispesti Ady E. u. melletti műhelybe.

hajtómű

A hajtóműház szétszerelése és kiürítése nélkül nem lehet meghegeszteni a hajó aljára való felfogatást. Komoly nehézségekbe ütköztem önmagában a szétszerelést és a csapágyak kihúzásának tekintetében is. A gumicsónakos index fórumon kaptam segítséget Mercury robbantott ábrák formájában, s kiderült hogy komoly célszerszámokat bocsát a gyártó cég a szerelni vágyók rendelkezésére jelentős összegek fejében. Körbenéztem a csavarosdobozban, s testet öltöttek a célszerszámok:

Hasonló technikákkal kihúztam az öszes csapágyat a hajóműházból, így az készen áll az átalakításra.

próbapad

Ember tervez....
Sajnos a gépműhelyben nem tudták befogni a síkköszörűbe a munkadarabot...
Sebaj, vettem pár 40-es öntapadós csiszolópapírt és flexxel megoldottam az alaplemez síkolását, majd felpolíroztam
Bízva a kipufogó vízhűtésében, végül magam vágtam hozzá mezei klingeritből tömítést.

Felcsavarozva az alaplemez: a nagyobb a kipufogó, a kisebb a hűtővíz csonk.

Íme a rögtönzött próbapad, később felszerelve rá a blokk.

Egy autó hűtőcsőből vágtam a kipufogót, ami az asztal alá tett vödörbe lógott. A hűtővízcsonkra a kerti csapból slaggal eresztettem vizet. Kitűnően üzemelt, a kipufogó nem égette a tenyeremet, csak ahogy telt a vödör egyre nehezebben indult, egyre bizonytalanabb lett az alapjárat. Aztán beugrott, hogy  a régebbi hajómon segédkipufogó volt rászerelve a motorra, ami bár apró keresztmetszetű volt, de nem volt víz alá vezetve, így stabilizálta az alapjáratot. Nosza, apró lik a gumicsőre és megoldódott az alapjárat.
Megnyugodva konstatáltam, a frissen készített alaplemez mellett sem szivárog víz.
Mivel lelki szemeim előtt egy szinte hangtalanul duruzsoló erőforrás lebeg, a további hangtompítás lehetőségein töröm a fejem.

Állóvíz

A napokban a munkahely és családi programok távol tartottak a hajótól. A zárolemez síkoltatása mára még nem készült el, a XX. ker Nagysándor utcai Szabó gépműhely lesz az elkövető. Ma szétszedtem a karburátort és kipucoltam, ami mint kiderült igencsak ráfért, minthogy az alapjárati fúvóka teljes átmérőben el volt dugaszolódva.

A mercury átalakítása

Készül a mercury bokk alsó lezárólemeze, ami egyben a tartóbak is.

Egyenlőre egy klingerit tömítéssel próbából összeraktam. Hétfőn elviszem síkoltatni a lemezt, mivel házilag nem sikerült tökéletesen síkra, és veszek rá gyári tömítést is.
Készítek majd egy próbasztalt a járatáshoz, amire rácsavarozhatom, mintha a kokpit padlólemeze lenne.
Egyenlőre a kipufogó flexibilis kivezetésének alapanyagán gondolkozok.

mercury

Ripityára bontottam a mercuryt. A blokk alján pár percig elmerengtem, miként is kezdjek az átalakításnak, mert hát az eredeti elrendezése a kipufogónak és a be és kilépő hűtővíznek némileg kusza.

Aztán arra jutottam, hogy készítek egy inox lapot kipufogó és hűtővízcsonkkal, s arra hegesztem majd a rögzítő lábakat a gumibakokkal.

Íme a két 60×5mm laposvasból alakuló zárólemez, hegesztés előtt.

És hegesztést és furatozás követően. Szóval alakul.
A tömítésen gondolkozok, mert klingeritből magam is legyárthatom itthon, de a vékony gátak és a kipufogó hője miatt lehet legyártatok valami profibbat. Úgy emlékszem a Liszt Ferenc téren volt régen egy kisiparos aki ezzel foglalkozott.

árbóctalp

Fémipari bemelegítés képpen legyártottam egy inox szögvasból a dönthető árbóctalpat.

belmotorterv

újabb tervek szövögetése...

Sajnos ma nem jutottam testben, csupán lélekben a hajó közelébe. A motorizáláson töröm a fejem. Van egy régebbi hajómról egy 4 ütemű 4 lovas mercury saildrive külmotor, végső megoldásként ezt akasztanám ki a tükörre. Előre sajog a kezem ahogy látom magam a külmotort cipelve a boglári platán strandra a 7-es út túloldalán található háztól. Ez a kép pánikszerűen motivál egy kényelmesebb megoldás keresésében, amit egy belmotor testesítene meg.
http://www.amatorhajoepito.hu/epitesi-leirasok oldalon merítettem először ötletet, ahol egy barkácstárs 12.5-ös mockba-nak tőnő alapra ráépített egy honda függőleges kihajtású blokkot.

Az Ócsai úti Tresz kft forgalmazza a közelemben ezeket a blokkokat, 60eFT körüli áron. Nagyon szímpatikus elképzelés: olcsó vadiúj négyütemű léghűtéses honda blokk, könnyű, egyszerűen beépíthető. Egy apróság ütött szöget a fejemben, amit barkácstársunknak kérdés formályában közvetítettem is, de egyenlőre nem érkezett válasz: az a 96 db, ami a motor oldalán díszelgett...
Bár egyértelmű, hogy a kipufogógázokat a vízbe vezetve ez jócskán csillapodik, nyilvánvaló, hogy a japán mérnökök nem elsődleges szempontja volt egy kapálógéphez való motor tervezésekor a halk működés. Ezen kételyem és menhires Csaba barátom " a mercury mégiscsak egy vizimotor" kijelentése eltántorított a léghűtéses újítástól. Hiszen már csak korrózió szempontjából is többet várhatok egy buherált külmotortól, mint egy csábító csillogó-villogó új kapa erőforrástól.
Lássuk a mercuryt:
Szükségem van a blokkra, amit a tükör a padlólemezre rögzítenék, és kőrbeépíteném nyitható fedéllel.
Másodszor szükségem van a hajtóművére és vízpumpájára. A csizma feleslegessé válik.
A hajtóművet alulról csavaroznám fel a hajó aljára, pont a padlólemezen fekvő blokkal egyvonalban. A padló és a hajófenék közti kb 15 centit hidalná át a tengely, egy gumicső a hűtővíznek, és egy flexicső a kipufogónak.

mostantól update...

Az elmúlt pár napban összefoglaltam az elmúlt 2 év során apránként elkészült munkafázisokat. Sajnos nemegyszer hónapokig nem sikerült dolgozni rajta, így húzódhatott ilyen sokáig.
A blog most érte utol magát, innen kezdve update készülnek a bejegyzések párhuzamosan a felújítással.
Most tervezési fázisban vagyok.
A hajó belseje csont üres. A kokpitban az elülső ülőhelyek laminátuma kissé kigyengült, rálépve kissé behorpad. A megerősítés technilógiáján töröm a fejem. Szóba került, hogy kívülről laminálok még rá, de esztétikai fenntartásaim vannak, mivel így ez a felület kissé kilógna a síkból, s tetszik a hatalmas kokpit eredeti egybefüggő síkja.
Alulról, a koporsóágy helye felől lehetetlen lenne laminálni. A tervem a következő: az ülőfelület formája alapján készítek egy szendvics lapot alul 3, felül 2 réteg 450-es üvegpaplannal, középen 5mm-es parafalemezzel. Ezt poliészter ragasztóval bekenem, és alulról felragasztom az ülőfelület alá. Ez abból a szempontból is jó megoldás, hogy az a lemez adja majd a koporsóágy tetejét, ami így egy szép fénylő fehér gelcoat lesz. A szendvicsszerkezet legyártására az az ötletem támadt, hogy egy 2×1 méteres bádoglemezt formaleválsztóval kezelek, és erre laminálom a szendvicset. Sőt, a kabin egyéb elválasztó lemezeit is e módon fogom legyártani, és utólag ragasztom be őket a helyükre. Így egyből tartós fényes fehér felületeket kapok, amit könnyű lesz tisztán tartani és nem rohadnak a párától a későbbiekben.

A szedvics szerkezet maganyagán sokáig törtem a fejem. Sajnos a PUR és PVC habok nagyon drágák. Zártcellás polistirol olcsó lenne, de megenné a poliésztergyanta. Van spéci polistirolt tűrő poliészter gyanta ami jelentősen drágább a mezeinél. Időközben mentőötletet kaptam az Alvinplast-nál, a parafát, ami négyzetméterre egy árban lenne a polistirollal kombinált spéci gyantával. A parafa megoldást üdvözítőbbnek látom, kevésbé kockázatos technológia, és tartósabb mint a polistirol.
A hátsó ülőfelület, ami tárolótetőként is szolgál, szintén be van horpadva, amitől nehezen nyílik. Ezeket is alulról fogom megerősíteni egy szendvicsszerkezettel.

kékfestés

A hajótest excenter csiszolóval gyakorlatilag géltelenítve lett. Poliészter kittel javítva. Majd Sicomin ozmózis elleni epoxival 2 rétegben áthengerelve. Önterülő, fényes felületet ad, megkérik az árát, de nagyon megéri. Ezt zsírtalanítás után 2 komponensű hajófestékkel fújtam le, ami a már említett Mind-festék üzletből származik.

A két gülü szem ablakkal nem voltam megbékélve. Rövid photoshop-os tervezgetés után a klasszikus apróablakos verziót választottam. Az eredeti nyílást belamináltam, és mindkét oldalt 4-4 db 15 centi átmérőjű nyílást vágtam.

150-es kéménycső-rózsa lesz a keret, sajna alu-ból, mert úgy néz ki rozsdamentesből nem gyártják.

tőkesúly

A tőkesúly 4 centi vastag kazánlemezből flexxel kifaragva. Valamivel több mint 200 kg. A szomszédoknak még jövök egy láda sörrel a türelmükért... 40×40 mm rozsdamentes zártszelvény van ráhegesztve (a legegyszerűbb apró inverteres hegesztőgép méregdrága pálcával) , ezen és a tengelyen függ. Perselyként 25mm belső átmérőjű 32 mm-es inox cső van belehegesztve. A 32-es lyuk sorozatfúrással és kézi forgácsolással (kerek ráspoly) készült. A festése epoxi alapú rozsdagátló festék, ami kifejezetten vízben ázó vastárgyakra fejlesztettek ki. A Balatonboglári Mind-festék ipari festéküzletből van, ahogy a hajótest kék festéke is. Nagyon segítőkészek, az áraik is barátiak, mindenkinek csak ajánlani tudom őket.

új svertszekrény

4.5 cm vastag magra lamináltam az svertszekrényt, amely befogadja majd a 4cm vastag kazánlemezből készülő tőkesúlyt. A mozgatásához 25 mm belső átmérőjű inox persely lesz a svertszekrényhez és a hajótesthez laminálva, melybe forog majd a 25mm átmérőjű inox tengely. A svertszekrény helyét flexxel alakítottam ki a hajótesten: az alján és a fedélzeten egyaránt, a hajó belsejében kettészelt egy bordát is. Poliészter ragasztóval ragasztottam a helyére, majd alaposan belamináltam. A csonkított ballaszt aljára készítettem poliészter laminátumból egy 1 cm vastag borító lemezt, melyhez egy egyszerű sablont rögtönöztem

Az így elkészült borító lemezt poliészter ragasztóval erősítettem a hajó aljára, a csonkított ballasztra, lezárva ezzel alulról a hajófeneket.

Hullik a forgács...

Gigászi küzdelemben egy 300-as flexel sikerült levágnom a ballasztot.

Az első ecsetvonások...

10×10 cm akác gerendából ácsoltam állványt, és 2 db 1T láncos emelővel emeltem fel az utánfutóról a vasanyag maradékokból rögtönzött bakokra.
Az egyenletes rétegben fedő tengeri aprókagylók eltávolítását követően tárult elém a siralmas kép: a hajótest algagátlózott alja kráteres bemaródásoktól teli, a festett oldala pedig csillag alakú gélsérülésekkel tarkított.
A hajótest alján 12 cm mély ballaszt-test lóg ki, ami felesleges lesz a majdani 200kg-os tőkesúly mellett, ráadásul növeli a merülést, és akadályozza az új svertszekrény nyílásának kivágását.

Miért oceanix?

Balatoni srác vagyok, az a fajta, aki nem csak a partról vagy gumimatracról csodálja a tavat. Már néhány éve szerencsés társtulajdonosa voltam egy Neptun 26-os vitorlásnak balatonszemesi kikötőbérlettel, amikor kezdett megfogalmazódni bennem a vágy egy olyan hajó után, mellyel nem vagyok kikötőhelyhez kötve. Amellyel szabadon kicsoroghatok a déli part strandjainak térdig érő vizeire, s alkalmanként utánfutón tengerre vontatva ott ugyancsak kikötőn kívüli életet élhetek. Mindezt úgy, hogy egy tőkesúlyos hajó biztonságát élvezzem egy svertes nyújtotta szabadsággal. Csupán egy apró kabinra van szükségem, ezért cserébe tágas kokpit-ot szeretnék. 2009-ben hosszú típusválogatást követően az Ebay-on akadtam rá erre a leharcolt első szériás oceanixra, SIBELA-ra a francia atlanti parton: azonnal megfogtak a csodás ívek a hajótesten és a hatalmas fedélzet. A későbbi oceanix ts verzió 200 kg-os mozgatható tőkesúlya helyett itt csak egy 20 kilós vaslemez svert árválkodik. A ts  verzió "hátsó kabin"-os felépítése azonban erősen beszűkítette a kokpitot, így az az ilyen irányú igényeim miatt nem jött szóba, ugyanakkor számításaim szerint a két típus árkülönbségből fedezni tudom majd Sibela átépítését szintén 200 kg behúzható tőkesúlyosra.

Hazavontatását követően felmértük az állapotát és azon melegében kipróbáltuk a boglári kikötőben.

oceanix